manipuláció

Manipulációnak nevezem, amikor az ember a már feltárt önvalóját nem érvényesíti a külvilág felé valamilyen cél érdekében. Manipulációt mindannyian alkalmazunk addig, amíg függő kapcsolódásokban veszünk részt, hiszen a függő viszony alapvető jellemzője, hogy nem azzal az "'én"-nel veszek részt benne aki vagyok, hanem aki a legjobban el tudja érni a fejemben kreált célokat. A manipuláló kapcsolódás során az ember a kapcsolatteremtés bármely elemét megváltoztatja, abból az indíttatásból, hogy egy bizonyos visszajelzést kapjon vagy véleményt/benyomást érjen el a másik félnél. Lehet ez az érzelmek és reakció közötti csúsztatás (pl. elfojtás), a kommunikáció céljának elfedése, a hangvétel vagy a kísérő gesztusok megjátszása, esetleg egy teljesen, az igazitól eltérő személyiség felmutatása a mély dolgaim védelme céljából stb.. A manipuláció célja leggyakrabban valamilyen (pl. figyelem) energia megszerzése vagy a kapcsolódás fenntartása akkor is, ha a manipuláló fél alkalmatlannak érzi magát rá (pl. megfelelési késztetések).

A manipuláló viselkedés nem minden esetben rossz szándékú, nem szélsőségekben nyilvánul meg és a leggyakrabban nem tudatos. Ad absurdum nem elítélendő, ugyanakkor ha felismerem, érdemes mindent megtenni azért, hogy kiemelkedjek belőle, már ha a feltétel nélküliség és önazonosság felé törekszem. A manipuláló viselkedés - ahogy az elején említettem - az önvaló már feltárt területének függvénye, vagyis ahogy haladok az önismeret útján, úgy van lehetőségem csökkenteni, majd végül elhagyni az életemből a manipuláló viselkedést, illetve a kívülről érkező manipuláló bánásmódot. Az első lépések mindig saját manipuláló viselkedésem felismerésére és kioldására vonatkoznak, ezzel elöl járva példaként és átalakítva saját energetikámat arra a változásra, amelyben a manipuláló kapcsolódásaimat feltétel nélküliekre cserélem le.